Twitter

Egyesületeim

MTB-O debüt PDF Print E-mail
Sunday, 23 June 2013 09:41

Két hete rendezték a svéd mtb-o bajnokságot, ami végül is egész komoly kis nemzetközi versennyé alakult. Többek között Új-Zéland, Nagy-Britannia, Finnország, Norvégia, Dánia, Magyarország, Románia képviselői voltak kisebb-nagyobb létszámmal. A lányoknál a nagyobb nevek közül: Ingrid Stengard (FIN), Emily Benham(GBR), Camilla Sögaard(DEN) és Cecilia Thomasson (SWE). Mint utóbb kiderült ezek nem kispályásak voltak, mivel mind éremmel térhettek haza a múlt heti MTB-O EB-ről.

 

Két évvel ezelőtt az Oringenen volt alkalmunk elsőnek kipróbálni, majd év közben a sitájfutó gimisek edzéseire jártunk el. Igazából ezeken az edzéseken jócskán megvertük a sulisokat visszavágva a téli edzésekre, amikor ők vertek szét minket. Mondhatni akkoriban nagyon lehetett látni, hogy ez a sportág még csak kezdetbeli itt a svédeknél, de azóta egész jól felfejlődött.


Csodálatos időt fogtak ki a rendezők/versenyzők, 3 nap szinte csupa napsütés 20 fokkal. Persze Klaus ezt mind megcáfolta, mivel őt jól megverte a jégeső hosszútávon. Szerencsére ebből nekem nem jutott :) .
Felszerelésből nem álltunk túl jól se bicó se térképtartó szempontjából. Elvileg volt egy térképtartónk, de az szőrén-szálán eltűnt. Szóval gyorsan vennünk kellett verseny előtt NORDENMARK-nál. Bicó szempontjából meg én álltam rosszul, mivel itt mar nem volt arra esély hogy ha az egyikünk beér kimehet a másik...a verseny előtti nap kölcsönkaptam egy montit a rozsdás citybájkom helyett. Igazából semmi gond azzal, nap mint nap azzal megyek munkába 12 km-t, de azért egy recsegésmentes telós bringa előnyt jelenthet.


A sprintet Borlänge szélén rendezték. A pályák eleje a külvárosban zajlott, az a része volt a leghasonlóbb a sítájfutáshoz, jól is ment. Egészen a 7. pontig 4. helyen álltam majd bekellet menni az erdőbe. Itt már jócskán éreztem, hogy a bringámmal nem voltam egy hullámhosszban és valahogy a homokos terep nem állt. Az ember el van kényeztetve munkába menet a csupa aszfaltos biciklis úttal... Nem tudom mi történt de a nagy küzdésbe bele is raktam gyorsan 3 hibát és végül 11. helyen végeztem.


Szombaton a középtáv következett, ami hihetetlenül jól sikerült. Az utolsó előtti pontig egy kisebb hibával és egy talán nem éppen optimális útvonalválasztással meg is úsztam. Majd elbízva magam az utolsóra nem figyeltem annyira és a célkordont is elvétettem. 20 %-kal Ingrid mögött (előző évi VB ezüst) azért meglehetősen büszkének érzem magam.  (1. Ingrid Stengard 46:41, 2. Cecilia Thomasson 47:06, 3. Emily Benham 48:17, 9. Laura Fenyvesi 56:30) Ahogy elnéztem a lányok az EB-n is megmutatták mit tudnak ezen a távon, mindössze a helyezések elosztása változott: 1-Emily, 2-Cecilia, 3-Ingrid. Én egy hasonló eredménnyel akár 15-16. helyre lehettem volna jó, lehet a következő szezontól MTB-O ra kéne váltanom?! :)


Másnap a hosszútáv jött. 3 nap egyhuzamban bicajon, már kezdett sok lenni. Legalább is a heti 1 bringás edzéshez képest sok volt. A pálya eleje szörnyen ment a tájékozódás, valamint egész végig az A3-as térképpel küzdés...sosem fért bele a tartóba úgy ahogy én akartam volna. A pálya végén több nagyobb kerülőt is bevállaltam a jobb utakon bringázás érdekében ami nem is lett annyira hátrány mint ahogy azt elsőnek gondoltam. Az egyéb sérülések elkerülése érdekében is jó volt. A hétvégét jól megúsztam, mindössze egy nagyobb kék folt a bal térdemen , de ez még mondjuk belefér.
Amennyire demotiváltnak érzem magam tájfutásban annyira érzem extra motiváltnak MTBO-ban. És ezzel szerintem Klaus is hasonlóan áll... Lehet bekéne ruházni egy jobb bringára? Inkább küzdök a homokban a bringával mint hogy fussak a mocsárban és a sziklák között!

 

 
dsc_0500.jpg

Szponzorok

Versenyek

Main page Contacts Search Contacts Search